Harcos volt, hős lett, ember maradt, egy embertelen műanyag világban

Most méltósággal bezárta az ajtót maga mögött.

Ég veled Tamás. Vigyázz tovább gyerekeink lelkére hallhatatlan lelkeddel.
„Elment Vekerdy Tamás.
Életútját sokan meg fogjak idézni ezekben a napokban. Megérdemli. Én másról írnék.
Vekerdy látszólag egyszerű dolgokat mondott és képviselt.
A gyerek majdnem kész ember. Van lelke, személyisége, akarata, ízlése. Legyen inkább a társad, mint sem kezeid között formálhatónak hitt anyag. Szabadísd fel a gyereket. Lehessen örülni tudó kis ember, játszon, ha kell unatkozzon. Nem kell tökéletesnek lennie.
Nem kell összenyomni mindenfajta követelményekkel, olvasni öt évesen, beíratni nyelvórakra hat évesen és nem folytatom.
Engedd, hogy a gyerek lehessen gyerek. Ennyit mondott Vekerdy Tamás. Végtelenül szerettem, tiszteltem, becsültem.
Ég veled Tamás.
Vigyázz tovább gyerekeink lelkére hallhatatlan lelkeddel.”